‒ Bent van a hasadban?
‒ Igen, itt van bent a hasamban.

‒ Szép sima a hasad. Nem látszik, hogy van benne valaki.
‒ Itt van benne. Csak még pici.

‒ Mekkora?
‒ Akkora, mint egy borsószem.

‒ Úgy is néz ki? Borsó-baba! Borsó-baba!
‒ Nem úgy néz ki. Hosszúkás. Görbe. Olyan, mint egy C-betű.

‒ Nem tudom, milyen a C-betű.
‒ Olyan, mint a kifli.

‒ A kifli egyenes.
‒ Jó. Akkor olyan, mint a hold.

‒ A hold olyan, mint a zsemle
‒ Jó. Akkor olyan, mint a hold, amikor fogy.

‒ Amikor fogy a hold. Olyan a kicsi baba. A hasadban. Értem. Hold-baba! Holdacska-baba!
‒ Ha tovább nőne, olyan lenne, mint az ebihal.

‒ Az ebihal nem jó. Abból lesz a béka. A béka csúnya.
‒ Nem fog tovább nőni. Nem lesz belőle ebihal, nem lesz belőle béka.

‒ Miért nem fog tovább nőni?
‒ Kiveszik a hasamból.

‒ A hasadon kívül nem tud tovább nőni?
‒ Nem. Kint túl hideg van neki.

‒ Betakarom, vigyázok rá, erős vagyok.
‒ Tudom, hogy erős vagy. Kint túl hideg van neki.

‒ Jó. Akkor mondjuk meg, hogy kint túl hideg van neki, ne vegyék ki a hasadból.
‒ Mi nem mondunk. A gondnok beszél helyettünk.

‒ Jó. Akkor a gondnok mondja meg, hogy ne vegyék ki a hasadból.
‒ A gondnok akarja, hogy kivegyék. Ő mondta az orvosnak, hogy vegye ki.

‒ Értem. A gondnok beszél helyettünk. Ki beszél a gondnokhoz?
‒ Nem tudom. Hozzá mindig én beszélek.

‒ Nincs másik gondnok? Aki a gondnokhoz beszél helyettünk?
‒ Nincs másik gondnok. A gondnokhoz én beszélek. Nincs helyettem senki.

‒ Mondtad neki, hogy ne akarja, hogy kivegyék?
‒ Mondtam. Azt akarja, hogy kivegyék.

‒ Miért akarja, hogy kivegyék? Kint túl hideg van neki.
‒ Tudja. Azt akarja, hogy ne nőjön meg. Mi buták vagyunk. Nem tudunk rá vigyázni.

‒ Én erős vagyok, vigyázok rá, betakarom.
‒ Kint túl hideg van neki. Nem vagy elég erős.

‒ Te okos vagy, majd te is vigyázol rá.
‒ Én se vagyok elég okos. Kint túl hideg van neki.

‒ Pap bácsi azt mondta, házasok lesznek egy testté, egy lélekké, egy okossá, egy erőssé.
‒ A gondnok nem akarja, hogy egy testté legyünk.

‒ Imádkozzunk, hogy akarja.
‒ Imádkoztunk, nem akarja.

‒ De mi már egy testté lettünk. Akkor bújt be a borsó a hasadba. Azt mondtad.
‒ Igen. Ha nem veszik ki, megnőne, kibújna, olyan lenne, mint mi. A gondnok nem akarja.

‒ Imádkozzunk. Ő meghallgat. Hozzá mi is beszélhetünk. Neki nem kell helyettünk senki.
‒ Jó. Imádkozzunk. Miért imádkozzunk?


Szilasi László

foto: ©Soós Bertalan

Cselekvőképességükben korlátozottak

A fogyatékos állampolgároknak egy jelentős része áll gondnokság alatt, ami azt jelenti, hogy az életük apró-cseprő ügyeit leszámítva semmiről sem dönthetnek önállóan. Nem rendelkezhetnek egészségügyi beavatkozások engedélyezéséről sem, így például terhesség megszakításról sem. Munkánk során gyakran tapasztaltuk, hogy bár két ember szeretne gyermeket vállalni, finom vagy nyílt nyomásgyakorlással eltérítik őket ettől. Különösen igaz ez akkor, ha egyikük intézetben él. Mindez annak vizsgálata nélkül történik, hogy ők valójában képesek lennének gyermek nevelni vagy milyen segítség mellett tudnának szülőkké válni. Emellett az új Polgári Törvénykönyv fenntartotta a sokszor „jogi halálként” is emlegetett, teljes cselekvőképtelenséget okozó gondnokságot. Azok az állampolgárok, akik ilyen gondnokság alatt állnak, nem köthetnek házasságot. A magyarországi gyakorlat azt mutatja, hogy a gondnokság alatt állók rendkívül sokszínű csoportot alkotnak – a fenti szabályok mégis egységesen zárják el őket attól, hogy családi életük megválasztásáról döntsenek.